Őrült rekord

Vasárnap volt apa (már nem annyira publikus hányadik) szülinapja. Szerintem mindenki kitett magáért ajándék ügyben. Soma szitakötőt csinált bambusz legyezőből és szívószálból, Réka farmerből varrt távirányító tartót, és parafadugóból amőba játékot készített, Csongor egy MKB kézilabda csapat címert rajzolt, az én művemet pedig, amit pár matricából és papírból készítettem még elemezgetik.
Az ünneplést mi mással is koronázhattuk volna meg jobban, mint az idei első kajakozással a Balatonon. Gyönyörű idő volt, ezért anya naivan berakta a fürdőruhákat egy kis napozás reményében. Az meg sem fordult a fejében hogy a család bevállalós rekorddöntögetős része (szóval rajta kívül mindenki), nem elégszik meg a napfürdővel.
A kajakozás után kellően fel voltunk hevülve ahhoz, hogy apa röpke felvetésére hogy "mi lenne ha megmártóznánk a 11 fokos vízben ?" , egy emberként ugrott mind a négy csemete. Anya tekintélye utolsó morzsáit csak felettem tudta érvényesíteni, így némileg zaklatott sipító üvöltéssel törődtem bele,  hogy én csak combig lehetek benne a buliban.
Szóval idén, megdöntve a tavalyi májusi rekordot, sikerült április harmadik napján abszolválnunk a szezonnyitó fürdést. Erről a strand területén (sőt, az a környező utcákban) minden egyes ember meggyőződhetett, Soma rekedt hangon, a fürdés teljes ideje alatt folyamatosan üvöltözött , "fázik a tököm!" mantrája nyomán. Hogy minden esélyt megadjunk egy jó kis megfázásnak és anyáék kimerítsék a felelőtlen szülő fogalmát kaptunk egy jégkrémet is. Csongor aztán a nap végén bevállalt még egy fürdést, miután Soma beleejtette a vízbe a hajók lekötésére használt gumipókot.
Nekem ma kezdett el folyni az orrom és anyának volt mersze homlok-ráncolva kérdezni: "Rendesen felöltöztettek az óvónénik a mai állatkerti kiránduláson? "