"6 hónapos vagyok.Úgy döntöttem, itt az ideje hogy kezembe vegyem a sorsomat. Ha a családomon múlik, nem sok minden marad fenn az utókornak belőlem, hisz negyedik gyerekként elvárják hogy észrevétlenül ha lehet a család életét nem túlságosan bonyolítva cseperedjem fel önellátóvá. Hát mondanom sem kell nem sejtik még, hogy kivel állnak szemben......."2012.április
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mászás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mászás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 14., hétfő

Birodalmi lépegető

Napok óta letörölhetetlen a vigyor az arcomról, ugyanis igen sikerült! Kidugott nyelvel erősen koncentrálva, néha dühösen sírva, de képes vagyok a helyváltoztatásra külső segítség nélkül. Mivel nálunk bátyáim okán Star Wars őrület van, a család csak simán birodalmi lépegetőnek hív.Nem ellenkezem hiszen itt az idő, hogy bejárjam a birodalmunkat persze egyenlőre csak négykézláb. Azért alig várom, hogy valami bútorba akadjak és felhúzzam magam állásba, ami sokkal jobban megy azóta hogy letettem a balerina álmaimról és végre egész talppal állok a földön. A balerina álmok akkor foszlottak szét, mikor rájöttem létezésem egyedülállóságára, azáltal hogy anyukám elmagyarázta hogy akit a tükörben, látok az én vagyok, az egyszeri és megismételhetetlen individuum. Szóval megértettem miért kell hordanom azt az idétlen befőttesüveg borításra emlékeztető fodros sapkát ahhoz hogy tudassuk a világgal: én nő vagyok. Hiába! Elég komisz fejem van és elég vaskos alkatom ahhoz hogy úton útfélen elbizonytalanítsam csodálóimat, de abban mindegyikük egyetért, hogy édes és zabálnivaló vagyok.

2012. április 18., szerda

A mászás rejtelmei

Ez a helyváltoztatás dolog iszonyú nehéz. Azt már tudom, hogy hova akarok eljutni (sőt hangot is tudok adni az akaratomnak), azt is tudom, hogy valahogy azt a négy végtagot kellene összehangolnom, de hiába vagyok bátor sőt vakmerő a mászási próbálkozásaim vége mindig pofára esés(szó szerint). A szőnyegre esést már egész jól bírom, de tegnap mikor állítólag épp legóztam Somával egy rakás műanyag kocka közé fejeltem.Na az fájt! Egyébként ez a legózás dolog Somával nem olyan bonyolult egy 6 hónaposnak sem. Én ülök a lego-űrhajók között és tömöm a számba a jediket és a szövetséges klón csapataikat, mivel állítólag én vagyok Jabba. Hogy Jabba kicsoda azt nem tudom és anyukám szerint jobb is így, pedig szerintem nagyon kedves név és állítólag hasonlítok is rá. Egyébként állni már kitűnően tudok, ha van miben felkapaszkodom. Ha sikerül felállnom elmondhatatlan öröm tölt el addig amíg el nem fáradok, mert a leülést még nem mindig sikerül elég tudatosan kiviteleznem. Szóval rajt vagyok ezen a mozgás témán és nagyjából ez ki is tölti a napomat. A kanalazást még mindig próbálom elkerülni, hiszen minek cseréljük le azt, ami ilyen jól működik mint a szopi ? Az alvást pedig szintén nem erőltetem hiszen mennyi mindenről lemarad az ember ha átalussza a napot.(az éjszakáról nem is beszélve:).