Hatodik

Az milyen már hogy a hatodik szülinapra szuri jár?
Hetek óta számolom a  napokat, tervezgetem hogy hogy is fog telni az én hatodik szülinapom ébredéstől lefekvésig, erre kiderül hogy ébredés után egy órával már egy tűvel akarnak böködni, azon a napon amiből nekem még csak a hatodik van???  Anya eléggé jól át tudja érezni a bánatomat, főleg azért mert én meg elég jól tudok érvelni a szomorú bociszemek + könnyes szempilla rebegtetés kombóval, így sikerült nekem kialkudnia két nap haladékot. Az én nagy napom így igazán jól telt, pedig a hivatalos bulim csak hétvégén lesz, rokonokkal, eszem-iszommal és ajándékokkal körítve.
Kicsit sajnálom az ünnepnapon született tesóimat, mert a szülinapodat az oviban tölteni, igazán különleges élmény. Egész nap engem ünnepeltek, a homokozóban még tortát is sütöttek nekem, hátha nem elég amit anya rendelt. Minden gyerektől kaptam egy jó kívánságot, az óvónéniktől pedig egy ujjbábot és csokit és a délutáni meséhez is én vittem az aktuális kedvenc Heidi-t.
 Délután anya és apa is szülőin ült, úgyhogy én mentem a Somáért vívóedzésre helyijárattal, amit már régen ki akartam próbálni ( na jó a Rozi mamát is vittem magammal mert ő is nagyon szeret buszozni). Mamáéknál aztán csaptunk egy szülinapi nudli lakomát, este pedig hozzám illő szerénységgel sepertem be a jókívánságokat és az tesóim által készített ajándékokat, sőt még egy szülinapi társasozást is sikerült bepréselni a napba apával, anyával és a Somával, Annyira azért nem volt emelkedett a hangulat, hogy Soma megengedje hogy én legyek a zöld színnel, amit én egy  röpke öt perces "én akaroooook lenni a zölddel!!!" hisztivel kommentáltam. (kevés sikerrel).
A partit sem én nyertem, de ezt már igyekeztem egy okos, higgadt nagycsoportos módján kezelni, elvégre hatéves vagyok.........

A Premier

Valamikor július elején egy hosszúra nyúlt lángosozós estén kezdtük a FILM-et (igen, így csupa nagybetűvel). 
Vendéglátóink három fiúgyermekéből ketten, tőlünk pedig Soma és én voltunk a szerzők. Az elkövetkező hetekben aztán szerencsére elég sokszor találkoztunk ahhoz, hogy kikerekedjen egy hat részes filmsorozat. Legtöbbször a strandon forgattuk. Amíg mi négyen a gondosan megírt jeleneteket rögzítettük, szüleink és nagyobb tesóink órákig háborítatlanul hódolhattak röplabda szenvedélyüknek. Ha nem a strandon jöttünk össze, hanem valamelyikünk kertjében, akkor is lelkiismeretfurdalás nélkül élvezhették a zavartalan, sztorizgatós, falatozós, felnőtt estéiket mert nem sok vizet zavartunk.Szóval, mindenki jól járt.
Általában egy telefon, és egy arra letöltött, valamiféle filmkészítő applikációra volt csak szükségünk. A többi hozzávalót a kiapadhatatlan kreativitásunk, a fantasztikus színészi eszköztárunk, a Star Wars inspirációk és Milu mindent átfogó produceri-rendezői képességei jelentették. Mikor anya augusztus közepe felé felvetette, hogy nyár végén rendezzünk egy nagy közös vetítést, először azt gondoltam, hogy csak egy újabb alkalmat keres némi eszem-iszomra. Aztán, mikor minden ismerőstől azt kérdezgette, nem tud-e neki projektort szerezni egy estére, be kellett látnom hogy izgalmunk már a szülőkre is átragadt. Az utómunkálatok, mint például a hang utólagos felvétele és a vágások, és Milu pár napnyi telefontól való eltiltása miatt, kicsit csúsztunk de szeptember 8. -ra végül összeállt a mű, és igaz, hogy projektor helyett csak TV-n, de megtarthattuk a premier vetítést.
A helyszín a mi nappalink volt. Soma először kicsit csalódott volt hogy a szülők nem tudtak vörös szőnyeget prezentálni, de annál nagyobb volt az öröm, mikor átadták nekünk az Oscar szobrocskákat. Nem vitás, hogy megérdemeltük a díjat, de a legfőbb jutalom a három nagy tesó és a négy szülő lelkesedése, és a vetítés alatti gurgulázva kacagása volt.
Tanulság?
Nekem, mint legkisebbnek, már eddig is bőven gyűlt a tarsolyomban okulandó precedens a nagyok kárán. Ezen az estén azt tanultam meg, hogy nagyon rossz ötlet kiskamaszként a telefonom memóriakártyájának teljes tartalmát, színes szélesvásznon szüleim elé prezentálni, mert nincs az a jó vacsora, vidám társaság, elegendő italmennyiség, és művészi értékű film, ami elhomályosítana egy véletlenül lejátszott, tíz másodperces "fogalmam sincs hogy került a telefonomra" videó következményeként kirobbant felháborodást.............