Az ovis farsangot idén is betegség miatt passzoltam, így felfokozott hangulatban vártam az unokatesóm farsangját ahova a mama vitt minket szombaton. Vasárnap egy lego kiállítás volt a program, a többi szabad felhasználású időben pedig unokatesóztam, és tüsténkedtem a papával a ház körül, vagy a mamával a konyhában.Réka vasárnap csatlakozott hozzánk frissen szerzett arcsérüléseivel, de a hétfői ovis nap már kemény volt anyáék nélkül, és kicsit pityeregtem is. Estére aztán teljes lett a létszám és visszaállt a rend, ami tartott pont négy napig, mert a péntek este ismét a mamáéknál talált.
Szüleim ezúttal Rékával mentek Vad Fruttik koncertre, szombaton pedig egy olyan kenu túrán vettek részt két bátyámmal és az unokatesómmal, amit erősen irigyeltem egészen addig, míg végig nem hallgattam anya egész vasárnapi nyavalygását váll-, kar-, hátfájdalmakról és fáradságról. A tény hogy Réka ergo-OB -n (evezőpados országos bajnokság), vett részt előző nap és jogosan fájlalta mindenét sem bírta jobb belátásra és nem vette kedvét a hangos és tényleg egész napos önsajnálattól.
A túra a hévízi tóból induló patakon zajlott. Tíz kilométer laza lapátolás sodrásban a Kis-Balaton környékén lévő zsilipig, kis pihenő szalonnasütés(már aki nem felejtette otthon a szalonnáját), majd indulás vissza. A vissza tíz kilométer árral szemben szembeszélben, na az már nem volt olyan laza. A túra szervező előzetes beharangozása, miszerint, annak már van sportértéke, már sejtette anyukám számára, hogy nem lesz egy könnyű menet. Csongor és Domi (az unokatesónk) egy hajóban ültek és mivel némi rutintalansággal küzdenek nyugodtan kijelenthetjük, hogy ők a húsz kilométer helyett minimum harmincat eveztek alaposan megismerkedve a part menti nádasok élővilágát is.Anya és apa Soma bátyámmal ült egy kenuban. Soma szintén kivette a részét a lapátolásból, kivéve mikor nagyon belemerült a tökélyre fejlesztett lelkesítő nóta egy -egy újabb versszakának kiagyalásába. A versikét a katonai edzés lelkesítő mondókák mintájára kell harsogni:
Az első versszak:
Dolgozik a váll s a hát
Egy-két, egy-két
Ritmusra jár a lapát
Egy-két, egy-két
Ha feltöri a tenyered
Egy-két egy-két
Leszarod csak evezel
Egy-két egy-két ..........
Danolásztak egy csomó mást is anyával. (illetve anya a visszaúton már egyáltalán nem danolászott :) ), így nekem kétségeim vannak a karmunkájuk hatékonyságát illetően.
Soma ismét végig élvezhette a már hagyományosnak mondható 'apa kormányoz, anya mondja merre' szituáció összes kimenetében rejlő lehetőséget, amit most inkább nem részleteznék.
A jutalom az út végén a fürdés volt a patak forrásánál, 22 fokos vízben tavirózsákkal ölelve. Ezt csak Soma és apa vállalta be. Apukám aztán meg is állapította hogy Barcelonában 18 C fokban, a 8 fokos tengerben fürödni durvább élmény volt, mint a 22 fokos Hévízi folyásban 8 C fokok levegő hőmérsékleten.
Ismét egy őrült fürdős rekord amit feljegyezhetnek és amiről nagyon sajnálom hogy lemaradtam.
Apa, Soma és a tavirózsák:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése