A mászás rejtelmei

Ez a helyváltoztatás dolog iszonyú nehéz. Azt már tudom, hogy hova akarok eljutni (sőt hangot is tudok adni az akaratomnak), azt is tudom, hogy valahogy azt a négy végtagot kellene összehangolnom, de hiába vagyok bátor sőt vakmerő a mászási próbálkozásaim vége mindig pofára esés(szó szerint). A szőnyegre esést már egész jól bírom, de tegnap mikor állítólag épp legóztam Somával egy rakás műanyag kocka közé fejeltem.Na az fájt! Egyébként ez a legózás dolog Somával nem olyan bonyolult egy 6 hónaposnak sem. Én ülök a lego-űrhajók között és tömöm a számba a jediket és a szövetséges klón csapataikat, mivel állítólag én vagyok Jabba. Hogy Jabba kicsoda azt nem tudom és anyukám szerint jobb is így, pedig szerintem nagyon kedves név és állítólag hasonlítok is rá. Egyébként állni már kitűnően tudok, ha van miben felkapaszkodom. Ha sikerül felállnom elmondhatatlan öröm tölt el addig amíg el nem fáradok, mert a leülést még nem mindig sikerül elég tudatosan kiviteleznem. Szóval rajt vagyok ezen a mozgás témán és nagyjából ez ki is tölti a napomat. A kanalazást még mindig próbálom elkerülni, hiszen minek cseréljük le azt, ami ilyen jól működik mint a szopi ? Az alvást pedig szintén nem erőltetem hiszen mennyi mindenről lemarad az ember ha átalussza a napot.(az éjszakáról nem is beszélve:).