Leszokóban

Lassan két hete hogy anyukám megvonta tőlem a nappali szopit.(a sóhajra miért nincs idétlen írásos hangulatjel? "sóhaj")
 Igaz, hogy családtagjaim már egy ideje pedzegették, célozgattak rá, sőt mi több színesen ecsetelgették, hogy állítólag van élet a cicin túl, de nekem csak most esett le, hogy én egy hetek óta tartó alaposan kidolgozott ellenem irányuló hadművelet áldozata vagyok.Megdumálták és döntöttek helyettem, meghallgatva mindenkit akinek csak véleménye volt a dologról (az sem baj ha gyereket sem látott még), s figyelmen kívül hagyva engem aki valljuk be a leginkább érintett a dologban. Mivel volt némi hozzáfűzni valóm a terrorhoz, ezért  hamar érvényesíteni tudtam azon igényemet, hogy legalább az esti anyatejadagomról ne kelljen lemondanom. Az első két nap igazán kemény volt. S nem csak nekem. Most nagyjából úgy telik egy napunk, hogy anyukám egész nap figyelemelterel, ami azt jelenti hogy egyfolytában játszunk vagy olvasunk, így végső soron nem is jövök ki olyan rosszul a dologból. Az esti szopira már elég felfokozott állapotba érkezem s miután megbeszéljük, hogy most már este van és sötét, rávetem magam jóanyámra. Igazán szórakoztató látvány lehetek ilyenkor, mert apukám már napok óta menetrendszerűen megjelenik a szobában, mellénk fekszik és nem tud betelni a látvánnyal ahogy én nem tudok betelni a cicivel.
A legsarkalatosabb pontja a napunknak jelenleg, a délutáni altatás. Most ott tartunk hogy anyukám már nem is próbálkozik az ággyal.Ha eléggé kókadok felültet a biciklire és általában 10 percen belül kidőlök. Persze volt már olyan, hogy nem akartam megfosztani anyukámat egy jó kis testmozgástól így kemény munkával ébren tartva magamat de sikerült összehoznom neki 25-30 perc kerekezést. Volt olyan is hogy elugrottunk tankolni az autóval,  így oldva meg a bealvásomat, s volt olyan is hogy egy hatalmas esés után addig sajnáltam magam míg bealudtam anyukám vigasztaló karjaiban. Ez utóbbi eset után biztos ami biztos inkább nem fordítok hátat anyukámnak, nehogy kísértést érezzen egy gyors elalvást elősegítő esés előidézésében:) Most komolyan, biztos vagyok benne hogy rosszabb napjainkon átfutott az agyán, s az ördög nem alszik;)


Hát így állunk most. A frontvonal most felém mozdult, de kitartok. Harcolni fogok a végsőkig s nem fogom könnyen megadni magam.