"6 hónapos vagyok.Úgy döntöttem, itt az ideje hogy kezembe vegyem a sorsomat. Ha a családomon múlik, nem sok minden marad fenn az utókornak belőlem, hisz negyedik gyerekként elvárják hogy észrevétlenül ha lehet a család életét nem túlságosan bonyolítva cseperedjem fel önellátóvá. Hát mondanom sem kell nem sejtik még, hogy kivel állnak szemben......."2012.április

2014. január 27., hétfő

Havas lejtők, feladvány fejtők

Megint tanultam valamit. Gyönyörűen és artikuláltam mondom hogy : ÁLLJ!!! Igen,így három felkiáltójellel. Szerintem elég hatásos. Akkor is mikor anyukám kavargatja a kavargatnivalóját a konyhában én pedig mögé lopódzva benyögöm, akkor is mikor a bevásárlókocsiban ülök és ő fénysebességgel próbál a csokis sor előtt átjutni, s akkor is mikor babakocsiban ülve túl gyorsnak találom a menettempóját, vagy amikor nagyon belemerül a gitározásba. Ilyenkor a figyelem pillanatnyi felém irányulását kihasználva már el is kezdem darálni mit is szeretnék, csak sajnos izgalmamban ezt még főleg Csenge nyelven teszem, s akkor már megint a már említett meg nem értettségem bosszantó szituációjában találom magam.
 Szüleim koncerten voltak a hétvégén s Rozi mama volt a házi őrizetünk kijelölt felügyelője. Ő úgy örült nekünk és ezt annyiszor elmondta, hogy úgy döntöttem szórakoztatom amíg csak bírom. Amúgy is meg akartam várni anyukámat, mert ugye cici nélkül mégsem aludhatok el.Miután mama végigmasszírozta a tesóimat, mert ahhoz nagyon ért, engem is addig simogatott amíg úgy éreztem muszáj egy kicsit behunynom a szemem s így történhetett, hogy éjfél után egy kicsivel már el is aludtam.
Megjött a várva várt hó, így a hétvégén kétszer is hódolhattunk a tesóimmal a szánkózás örömeinek. Réka természetesen már kivonta magát az ilyen gyerekes dolgokból, anya pedig később csatlakozott hozzánk, pont akkor  amikor apukám sokadszor indított el egyedül egy lankán én pedig mosolyogva bíztam magam a sorsa, s hasítottam lefelé.Anya teljesen kiakadt családunk férfitagjainak felelőtlenségén pedig azt még nem is látta hogy kaszáltak el egyszer a domb végén, s hogy buktam arcra szánkóstul egy rosszul sikerült irányváltás után. Bár apukám szerint csak kicsit sírtam, anyának voltak kétségei. Maradandó nyomot mégis úgy sikerült begyűjtenem, hogy hazaérve a kapunk előtt Csongor még úgy gondolta ránt egy utolsó nagyot a szánkón amin vontatott engem.Elég váratlanul ért így sikerült lefejelnem a szánkó elejét ami szép lila csíkot festett az arcomra.
A nemek harca amúgy is kiéleződött nálunk az utóbbi hetekben.Az egész egy ártalmatlan Activity partival kezdődött.Fiúk a lányok ellen.Miután anya és Réka nehezen vették tudomásul csúfos vereségüket visszavágót követeltek.Majd újabb visszavágót. Bár önbecsülésük és reményeik már a sárban ők mégis bizakodnak.Leperegnek róluk a fiúk által úton útfélen elpöccentett szurka-piszkák és újult erővel várják a következő összecsapást.Én természetesen az ő csapatukat erősítem s sokszor mondom ki elsőnek a jó megoldást, s a tollat a kezükből kitépve rajzolom le a feladványt, de a már sokszor emlegetett nyelvi korlátaim csapdájában vergődöm így azon kívül, hogy együtt érzőn bújok az ölükbe nem sok mindent tudok hozzátenni a teljesítményükhöz.
Anya végre úgy döntött megörökíti babanyelvemet, és készített egy-két felvételt. Felrakom ide, ki tudja lehet hogy valaki megfejti. Sőt lehet hogy a megfejtők között jutalmat is sorsolok.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése