"6 hónapos vagyok.Úgy döntöttem, itt az ideje hogy kezembe vegyem a sorsomat. Ha a családomon múlik, nem sok minden marad fenn az utókornak belőlem, hisz negyedik gyerekként elvárják hogy észrevétlenül ha lehet a család életét nem túlságosan bonyolítva cseperedjem fel önellátóvá. Hát mondanom sem kell nem sejtik még, hogy kivel állnak szemben......."2012.április

2012. december 3., hétfő

Elvonási tünetek

Mivel többek között szüleim nagy kedvence a Vad Fruttik (na de ilyen hülye nevet?!) adott koncertet városunk sportcsarnokában, anyukám (az én beleegyezésem nélkül )úgy döntött, hogy itt az ideje egy kis "ereszd el a hajam"-nak, ami az én világomban ereszd el a cicit lenyomatot jelent. Gyanakodhattam volna, hiszen anyukám a héten a szokásosnál is hosszabban és hangosabban nyomta el a reggeli zuhanyfülkés számait és az autós rádiózások során is hálát adtam az égnek, hogy hátul sötétített az üveg és nem látják a pirosnál, hogy ő az én hozzátartozóm (igen-igen én is úgy érzem, hogy ez néha már kimeríti a kiskorú veszélyeztetését). Aztán a nagymamám megjelenése a kora esti órákban már erősen sejtetett valamit. Persze mielőtt anyukám elindult szerette volna ha betárazok anyatejből, és beosztom az élményt az est további részére, de hát akkor még nem voltam ráhangolódva, nem úgy 1 óra múlva amikor bizony kemény csipkedésekkel és szúrós tekintetekkel büntettem Rozi mamát és a tesóimat, amiért nem tudnak nekem anyát és legfőképp anyatejet prezentálni.Persze a fáradtság legyűrt és mivel okos kislány vagyok beláttam, hogy mindenkinek jobb ha szépen elalszok cici nélkül. Amikor azonban éjfélkor felriadtam, akkor félre dobtam a józan észt és a megértést, és nagyon nekikeseredve sirattam anyát a cserbenhagyót. Mikor 15 perc sírás után már csak hüppögtem Rozi mama kezében és éppen elkönyveltem, hogy vége a jó világnak betoppantak a szüleim és anyukám a ruháját tépve kért hogy szabadítsam meg a felgyülemlett tejtől, mert állítólag még táncolni sem tudott rendesen miatta(nem ám a pluszkilók és a kondi hiánya miatt). Azért az vigasztalt hogy ha csak fizikailag is de ő is szenvedett a hiányomtól, és az is egyértelmű, hogy nagyon feltöltődött a koncertélménytől ami végső soron nekem is jó, feltéve ha berekedt annyira, hogy pár napig mellőze a zuhanykoncerteket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése