Színezd újra

Anya és a Réka elég nagy körömlakk halmozók. Anyára ma rájött a lakkozhatnék. Én meg úgy gondoltam, azzal vagyok a legjobban a segítségére ha körömfestegetés közben szórakoztatom, így mellé kuporogtam az ágyra kiborítottam az összes lakkot és belekezdtem egy hosszú történet eljátszásába. Ha elkap az ihlet eléggé bele bírok merülni a sztoriba, és mikor a fő gonosz és a jó körömlakkok vezére összecsapott kicsit nagyobb erővel sújtottak le egymásra, aminek következtében, a gonosz kék körömlakk elvérzett.Szó szerint. Szép kékre színezve az ágyneműt a lakkos kosarat, a többi lakkot és a kezemet, s apró üvegszilánkokkal terítette be a lepedőt.Mikor anya a körmével végezve behúzta a nyelvét, és feltekintett, épp a pólómmal próbáltam eltüntetni a festéket a kezemről.Rám kiabált hogy ne mozduljak, majd fénysebességgel rohant a porszívóért. Engem beállított a csaphoz "próbáld meg lemosni a kezed" utasítással. Elég hamar rájöttem, hogy ez nem fog menni, s aztán az is leesett, hogy csak azért mondta, hogy próbálkozzak, hogy addig is egy helyben maradjak amíg ő takarítja a nyomokat. Az üvegszilánk mentesítés után aztán szörnyülködve állapította meg hogy a körmére frissen felvitt narancssárga és citromsárga festék átkerült a porszívóra, s a már kékfestett ágyneműre meg úgy en bloc mindenhova, amihez hozzáért nagy kapkodásában.Miután elhasználtunk egy üveg lemosót s megkaptam a dorgálást nekiálltunk a konyhaszekrény szortírozásnak. Ennek az az oka, hogy napok óta molylepkéket vadászunk. Anya az ifjú Gerald Durell-t megszégyenítő lelkesedéssel kísérgeti az új jövevényeinket napok óta, hogy kinyomozza hol a fészkük. Miután a konyhaszekrény elég sanszosnak tűnt, így kipakoltuk s bár molyfészket nem de például 2008-ban(!) lejárt szavatosságú teát, s egy még teljesen jó állapotú nyalókát is találtunk(ez utóbbit le is teszteltem).Anya belemerült a pakolásba, én meg a sarokba kuporodva a megkaparintott nutellás üvegbe merültem bele. Nyakig.S mikor már degeszre ettem magam, megnéztem hogy mutat a pólómon. Mikor anya meglátta, elkobozta az üveget, majd konstatálta, milyen jó hogy nem öltöztetett át a lakk baleset után így spórolt egy pólót. Hát igen, apró örömök Aztán szokásos dilis tempójában felkapott, hogy úr isten bezár a pékség, s átszaladtunk. Én imádom az ilyen flúgos futamokat anyával, de most nagyon akartam sietni s sikerült elterülnöm a járdán. A felrepedt számból kiserkent vér, pedig apró piros mintát rajzolt a rózsaszín pólóm kék lakkos és barna mogyorókrémes foltjaira. A délelőtt megkoronázása az volt, hogy amíg anya továbbra is derékig merült a konyhaszekrényben én kipróbáltam hogy bele fér-e egy liter almalé egy kétdecis pohárba. Jelentem nem, de nagyon érdekes volt ahogy utat talált magának az asztalon, majd a szoknyámon, a széken s a padló fugáiban egészen anyáig. S anyám még mindig nem üvöltött.(nagyon) Most komolyan, egyre magasabb az ingerküszöbe.Lehet hogy elérte, már az áhított zen-mami állapotot?