Húsvét

Amíg családunk fiú tagjai elvonultak locsolkodni mi lányok itthon várjuk a vállalkozó kedvüeket, így van időm írni. Réka nővérem a 14 évnyi rutinjával felhúzta hajnalra az óráját és megtette a szükséges előkészületeket. Így mikor a fiúk reggel lerántották a takaróját és nekiálltak öntözni(locsolkodásnak nem igazán hívnám a háromszor 1 liter vizet) apukám döbbent és csalódott hangjára ébredtünk: " Nahát ez az én esőkabátom!". Anya egy törölközővel aludt, de nem sokat ért a rohammal szemben.A vége megint a szokásos fürdőkádban állva visítva könyörgő, majd megadóan nevető sztori lett. Előző nap megpróbálta lefizetni Somát hogy legalább ő tegyen meleg vizet a locsolójába. Bátyám vajszíve erre úgy megesett rajta, hogy ingyen is megtette, bár a meleg víz főleg az ágyat áztatta. Én is hozzátettem a magamét a locsolkodáshoz, mert álmomból felriasztva amíg csipás szememet törölgetve figyeltem az eseményeket, belepisiltem anyáék ágyába. Azért Rékának is hamar letörték a szarvát, mert az osztélytársai megjelentek, és udvarias jó fiú mosollyal kölnivel a kezükben megkérdetzték, hogy szabad-e locsolni, majd egyáltalán nem jó fiúsra véve rántották elő és használták a szódásszifonjaikat.:))) Húsvét alkalmával új taggal bővült a családunk. Egy édes földig érő fülü nyuszi személyében akinek én vagyok a legjobb pajtása, csak ő még nem tudja, így a nap huszonnégy órájában dolgozom rajta hogy megértse. 3 napja van nálunk, de gyanítom, hogy már erős személyiségzavarral küzd, mert a család egyszerűen nem tud megegyezni a megfelelő nyúl névben. Volt Prézli, Panír, Pörkölt, Parizer, Nokedli, Puszedli és Dög is. Most, mikor már kiderült róla hogy a szabadulóművészet elkötelezett gyakorlója, leginkább a Hudini névvel kacérkodunk, bár a Bogyó név is elég 'Nomen est omen' ha az ugrás közben szétszórt emésztőrendszeri végtermékeire gondolunk. A legnehezebben Lotti kutyánk nyeli le a békát, először izgatottan, gyanúsan méregetve, majd ideges féltékenységgel kezelte nyúlpajtás minden mozdulatát.Mostanra teljes apátiába fordulva jelzi nekünk mi a véleménye a Dög térhódításáról. Velem egyébként minden rendben attól eltekintve, amit mostanában kakilás címén művelek. Rettentő szorulásos vagyok, így a kétnaponta esedékes wc látogatásom mostanra rémálommá változott.Az egész egy kemény kakival kezdődött pár hete ami úgy megviselt, hogy úgy döntöttem én többet semmit nem engdek ki ott hátul. A napokig tartogatással pedig egyre rosszabb lett. Most hogy már véresre fordultak a dolgok és sírva kakilok minden alkalommal, szüleim ezerrel keresik a megoldást és én is hajlandó vaqyok az együttműködésre még a szirupnak álcázott székletlazítót is lelkesen iszom, cak történjen már valami változás. Oké a csokinyuszi evészet valószínű nem viszi előre a dolgot.....

szeretgetve

szimatolva

megfigyelve