Igen újabban így csúfolnak, szerintem azért mert szembesítem őket rendetlenségükkel és rossz szokásaikkal. Nem bírom hogy mindent szanaszét hagynak aztán fennhangon rákenik arra, aki verbálisan még nem tud tiltakozni.Ha például a kanapé melletti kis asztalon borospoharat vagy tányért találok, az hótziher hogy apukám "felejtette" ott és én sebtiben felkapom hogy hangos szemrehányások közepette tukmáljam rá.
A szabadon hagyott távirányítót is előszeretettel tuszkolom apukám kezébe, akár akarja akár nem, mert bár nálunk ritkán megy a tévé, azért apukám szereti azt hinni hogy nála van az irányítás így általában ő szorongatja. Igaz mióta a ki/be kapcsoló gombját sikeresen kiharaptam és eltüntettem(hiába kutatták át érte napokig a pelusom tartalmát), azóta szükség van egy bekapcsoló emberre is a távirányító mellett, ami esetünkben nem gond , lévén hogy sok az 1 négyzetméterre jutó gyerek. Anyukám széles vigyorral nyugtázta mikor napokig a takarító szivaccsal üldöztem, mondván, hogy ez is csak azt bizonyítja, hogy ő az egyetlen aki egész nap gürcöl a házimunkával de mindjárt meg is rémült a gondolatra, hogy akkor neki most már mindig szivacs lesz a jele az "élet-óvodában" . Miután az elhagyott kalapáccsal is őt találtam meg hízott a barkácsolós énje, de mikor a wc papír tekercsekkel üldöztem, arra már nem akart racionális magyarázatot találni.Tesóim szétdobált zoknijai, törölközői és egyéb dolgai is szúrják a szememet és próbálok rendet rakni, de ez tényleg egy szélmalomharc. Anyukám ráadásul még mindig nem értékeli a segítőkészségemet. Mivel sokat mosunk és anyukám már rég nem vesztegeti az időt vasalásra, vesszőparipája lett a tökéletes teregetés. Mély átéléssel rázogatja, húzkodja, majd teríti ki a vizes ruhát. Én pedig előszeretettel tökéletesítem a technikáját azzal, hogy lesben odalopózom, lerángatom, rázogatom a teraszon meghúzkodom, majd ronggyá gyűrve széles mosollyal átadom neki. Egyébként egy ilyen közös teregetésünk után sikerült először igazán bepöccentenem anyukámat. Miután konstatálta a tettemet berakott a szobába, amíg újból kitereget és én magamra hagyottságomban hamar lecsaptam egy nagy doboz posikrémre aminek a tetejét két alsó fogammal szuperul ki tudom már pattintani. Mikor még mindig a teregetésen bosszankodva belépett a teraszról és meglátta ahogy éppen könyékig és homloktól nyakig popsikrémesen kenem az anyagot a padlóra és a szőnyegre ilyet mondott: Mekkora köcsög vagy! Azt nem igazán tudom hogy ez mit jelent, de a hangneméből és aztán a szégyenkezős ábrázatából arra következtettem hogy nem túl pozitív. Na ez milyen durva? Szóval ilyen ha elszakad a cérna!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése