"6 hónapos vagyok.Úgy döntöttem, itt az ideje hogy kezembe vegyem a sorsomat. Ha a családomon múlik, nem sok minden marad fenn az utókornak belőlem, hisz negyedik gyerekként elvárják hogy észrevétlenül ha lehet a család életét nem túlságosan bonyolítva cseperedjem fel önellátóvá. Hát mondanom sem kell nem sejtik még, hogy kivel állnak szemben......."2012.április

2012. május 7., hétfő

Korszakváltás

Éljen az egészségtelen és a szénhidrát! Miután Csongor bátyám buliján sikerült megszabadulnom az állandó figyelemtől, megkaparintottam egy ropit. Éppen nagy élvezettel csócsáltam mikor kikapták a kezemből azzal az undoksággal kísérve (amit egye többször mondogatnak nekem), hogy NEM SZABAD!. Nagyon elkeseredtem (hangosabban keseregtem mint a 12 vendéggyerek alapzaja), így anyukám úgy döntött ha már elindultam a lejtőn nem áll az utamba, és másnap míg ők ebédeltek én kaptam egy egész kenyérhéjat. Barátom, az volt ám az ínyenc falat! Lehet hogy mégis van jobb a szopinál? Tegnap barackos almát kaptam amit szintén benyomtam ráadásul kanállal, és 24 órán belül két hatalmasat is aludtam. Szóval most azt játszom hogy én vagyok a tökéletes 7 hónapos, mert már untam a undi-bébi korszakot (tényleg így hívtak!).
Megint túráztam a hétvégén, de ezúttal faragtam túrabotot is
Persze biztos lesznek még húzós korszakaim, mert nem akarok lemaradni a tesóimtól, de egyenlőre élvezem a tündi-bündi szerepet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése