Hosszú hétvége

Na, most már tudom mit jelent a hosszú hétvége! Úgy látszik, szüleim szeretik feszegetni a határokat, s azt hiszik ők az idő urai. Úgy alakult, hogy elég sok program ajánlkozott a 4 napra, s ők úgy döntöttek a hosszú itthon töltött hétvégék után nem mehetünk el semmilyen lehetőség mellett. Szombaton fűnyírás után irány a 120 km-re élő nagyszülők otthona, majd még aznap este egy nagyon jó hangulatú nagy családi vacsi apukám családjával. Mivel életemben először voltam étteremben próbáltam figyelni Soma bátyámat, hogy tudjam hogy is kell egy gyereknek viselkedni, mikor másfél órát kell várakozni az ételre.Hát azt hiszem, amit bátyám művelt én is simán produkálom majd a jövőben. Bár arról lemaradtam, mikor a fagyiját kelyhestől sikerült a földre rántania, mert éppen egy szinttel lejjebb szopiztam, azért onnan is simán hallottuk anyukámmal a bánatos "sírását". Másnap reggel irány vissza, hogy a Bakony egyik legmagasabb hegyén randizzunk anyukám népes családjával. Ez a találkozó is jól sikerült egészen addig, amíg egy nagy kerek erdő közepén kiderült hogy eltévedtünk. Én ezt a túrát is élveztem. Felváltva lógtam apukámon és anyukámon a kendőben, és még el is bóbiskoltam a fantasztikus medvehagymaillatban. Miután levergődtünk a hegyről, a barátainknál pihentük ki a fáradalmakat és én itt közöltem is mindenkivel, hogy nekem köszönöm elég volt a felhajtásból és inkább már csak otthon szeretnék lenni.Mikor este az autóban, úton hazafelé hangot is adtam akaratomnak az egész család dalra fakadt hogy megnyugodjak. Próbáltam őket túlüvölteni, hogy nem kell a felhajtás csak legyünk már otthon de hiába. Hétfőn aztán akár akartam akár nem túlestem első strandélményemen is. Meglepően jól éreztem magam a Balatonon, és míg a tesóim próbálgatták a vizet(percenként jöttek anyukámhoz:"bokáig bemehetünk? és térdig? és derékig? és hajunk vizes lehet?) én az árnyékban próbálgattam a gurulásos technikámat, amivel sikerült olyan gyorsan lejutnom a pokrócról  hogy végre megkóstolhattam a füvet amire oly régóta vágytam.
Az idei első fürdés, az első homokvár és az első hiszti a fagyiért után a tesóim is lefáradtak de nem annyira, hogy ne próbálják ki a frissen vásárolt kajakunkat. Szuperul siklottak a vízen, és én ámulva néztem őket ahogy a napsugár-simogatta hullámokon eveznek. Este egy fagyi a Balaton állítólag legfinomabb fagyizójában, és irány haza. Az utolsó nap egész nyugodtan indult fűszerezve egy kis délelőtti görkorival a szupermarket-parkolóban. Délután Csongor bátyám 10. szülinapját ünnepeltük grillezéssel és unokatesókkal körítve. Szóval ez volt az én hosszú hétvégém. Mindent összevetve jól éreztem magam, de azért alig várom a holnapot mikor mindenki elmegy a dolgára(óvoda, iskola, munkahely), és az anyukám újból csak az enyém lesz.