Családom és egyéb.....4.rész: Lotti

Lotti a jámbor labradorunk kénytelen tudomásul venni, hogy évek óta valaki mindig elé furakszik a ranglétrán.Mikor a családba érkezett még csak Réka és Csongor volt az edzőpartnere, de fél éves korára már Soma is megszületett és együtt cseperedett vele. Az én megjelenésem már nem különösebben hozta lázba, bár igazán még csak mostanában fedeztem fel mennyi érdekes húzkodni és nyomkodni való van rajta. Ha nem is az első, de abszolút a leggyakrabban használt szavam a vau-vau. Reggel szinte ki sem nyitom még a szemem, már az ablakra mutatva állapítom meg hogy vau-vau, értsd: Nézzük meg Lotti kutya felkelt-e már. Esti szopi közben pedig már-már szertartásszerűen ismétlődik meg a jelenet: Éppen elbóbiskolnék mire Lotti lázas követelőző vakkantásokkal jelez. Én felugrok az ágyban felemelem az ujjam és sokatmondóan anyára nézve megjegyzem: vau-vau. értsd: Szerintem Lotti még nem kapott vacsorát és most ezt nehezményezi.

Családom nagyon elégedett volt velem, hogy következetesen alkalmazom a vau-vau-t egészen addig, amíg előkerült egy állatos mesekönyv és én az összes állatra rámutattam és közöltem vau-vau. Ezzel rendesen összezavartam őket. Ezért ha Csongor vagizni akar velem a haverjai előtt csak azt meri kérdezni : Mit mond a kutya? mert tudja hogy ezzel nem lehet mellényúlni. Azt is szokta kérdezni hogy hol a lámpa? erre én felmutatok a plafonra. Persze haverok előtt ezt sem feszegeti tovább, mert én minden "hol van a" kezdetű mondatra előszeretettel mutatok a plafonra.
Imádom a kutyámat, és elvárom, hogy ha kilépek az ajtón és cuppantok azonnal ott teremjen. Ő pedig elvárja, hogy ha már odaugrattam minimum egy kiflicsücsök legyen a kezemben amit szemlesütve és némi lelkiismeret furdalással, de simán eloroz tőlem.Ha nincs nálam ehető,  akkor megelégszik az esetlegesen az arcomra száradt kajamaradékok gyors eltávolításával. Mert azt nem tűri hogy maszatosan induljak el otthonról.Gondoskodó, odaadó, ragaszkodó játékos, hűséges és nagyon-nagyon szeretetreméltó. remélem még sok együtt töltött év vár ránk!