Most hogy napközben viszonylagos nyugi van anyukám megpróbál ebéd címén egy fix étkezést beiktatni a napirendembe.Mivel olvas szakirodalmat tudja hogy az a legjobb, ha ő is mellém ül és eszi a saját ebédjét hogy átérezzem a közös étkezések meghittségét.Nos, ez nálunk úgy alakult, hogy ő megfeledkezett a mikróba rakott ebédjéről mikor engem hajkurászott az ebédlőasztalon.Aztán mikor leültünk enni arról feledkezett meg hogy a kajája dupla ideig melegedett, és széles mosollyal hatalmas falatot tüntetett el a szájában. Ekkor mivel én meredten néztem, úgy érezte rossz példát mutatna, ha kiköpné az ételt, így indiánokat meghazudtoló mozdulatokkal tapsikolta nyitott száját, folyatta a könnyeit és közben visítva ugrált az asztal körül. Én hangos kacajjal jutalmaztam a műsort és innentől kezdve csak úgy voltam hajlandó bármit a számba venni ha közben anya produkálta magát. Meg is ettem az egész sütőtököt (amit szigorúan csak hidegen vagyok hajlandó a számba venni) és eldöntöttem ha ilyen szórakoztató a közös evés erre máskor is benevezek.
A hétvégén talán utoljára töltöttünk hosszú hétvégét Almádiban, és bár a bacitámadás kicsit rányomta a bélyegét, azért belefért egy kis biciklizés, egy kis játszóterezés, egy kis horgászás, egy kis grillezés a barátokkal és a bátrabbaknak egy kis fürdés is. A játszótéren családilag sikerült elfoglalnunk az összes hintát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése